Május 27-én antikolás, stenciletés technikai workshopot tartok. Legalábbis ez az ürügy…. arra, hogy eltöltsünk együtt egy napot szabad alkotással és magunkkal törődéssel:) És persze nem csak úgy gyakorolgatunk aztán hazamegyünk… elkészítünk közösen KÉT ékszertartót (vagy kulcstartót, ajtótáblát, napszemüvegtartót, ezt eldöntheted itt). Azért kettőt, hogy ha ajándékba adnád valakinek, akkor is megtarthass egyet magadnak. És ezen
Szokás felénk, hogy amikor szelektálunk, feldobjuk egy közös listára, hogy akinek kell egy szőnyeg, egy kaspó, egy biciklilánc és két fél pár cipőfűző vagy egy adag borsófőzelék, az jöhet érte… Így nem kerülnek kukába a cuccok, örül, aki megszabadul tőle és az is, aki kapja. Hiába van nálam – mostmár a műhelyben is – millió
Kislány koromban egész nyarakat töltöttem azzal, hogy ruhát “varrtam” a babáimnak. Néha a klasszikus módon (értsd szabásmintával, tűvel-cérnával:), máskor pedig tekerve, csavarva, úgy rávarrva. A nagymamám pedig varrógéppel dobott össze két perc alatt csodás báliruhákat a babáknak, hú, de csodáltam őt ezért 💜💚💛❤ Most azt élem meg, hogy a lányom teszi ugyanezt, méghozzá teljesen ösztönösen –
Pár napja teszteltem az Aldis krétafestéket, s ehhez egy olyan deszkát használtam, amiből eleve ékszertartót szerettem volna készíteni. A dolog spontán alakult, nem ilyet gondoltam, de végül egy stencilezett kis cukiság lett belőle. Visszafogott, koptatott, mégis elég mintás és feltűnő. A posztban mutatok néhány részletet, a végén pedig elárulom, hogyan készítheted el te is a
Tegnap az első dolgom volt egy Aldiba berohanni ezekért a festékekért. Egyfelől, mert szeretek kísérletezni, másfelől mert még sosem csalódtam az Aldi-Lidl termékekben (sem a gépekben, sem a pasztákban, festékekben), illetve az ára is finoman szólva vonzó volt. Nekem nem volt kétségem afelől, hogy a minősége jó lesz, így minden színből vettem egyet (aztán később
Kaptam egy fehér Ikea Hemnes asztalt, a kérés annyi volt, hogy türkiz legyen, fehér mintával, valami nagyon színes, mintás… amolyan fókuszpontja a szobának. Ilyen lett:
Emlékdobozt festettünk kismamákkal. Egy nagyobb méretű dobozon próbálhattunk ki színeket, különféle márkájú és hatású festékeket, stencileket és kétféle stencilezési technikákat, majd lezárást, antikolást, mindenféle metál waxot, porokat stb. Munka közben:
Fészekrakás. Szobaátrendezés, bútortologatás, textilvásárlás, falfestés, új bútorok, felújítás….. jön a baba és az a kilenc (nyolc… hét…hat…) hónap általában kevés ahhoz, hogy tényleg MINDENT befejezzünk:) A büszke kispapa általában szívesen vesz részt az átalakításokban (sőt, a neheze az övé nyilván), ám ő dolgozik hétköznap. S amikor a fészekrakási lázban égő, otthonmaradó kismama unatkozni kezd… akkor
Ez most tényleg semmi extra, csak rágyúrok a dobozokra a workshopok miatt. Ugyan bármilyen bútoron alkalmazott technika átvihető a dobozokra… tudom, hogy akinek kevésbé bejáratott a szeme a bútorfestésben, nehezen tudja elképzelni, hogy ami szekrényajtón, komódon működik, azt hogy tegyük dobozra… és persze fordítva. De ez csak egy kis rutin kérdése. Ezért most dobozokat festek, hogy
A dobozban az a jó, hogy bátran lehet vele kísérletezni. Aki próbált már bútort festeni (vagy akármilyen bútort vásárolni:), tudja, hogy mennyit lehet bizonytalankodni, vajon illik-e, megunom-e, színben konzervatív legyen vagy kicsit vagányabb, vintage fehér vagy vigyünk-e bele színeket, kell-e díszítés, nem lesz-e túl csicsás ha minta van rajta, milyen színek-formák illenek egymáshoz, mi a
A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ
A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.
