A metálos tojásfestésről fogok írni, szuper színek születtek. Készítettünk idén akrillal festett kifújt tojásokat, írókával írottat, s Lidl-ben szerzett festékkel bedörzsölt metálosakat is, elég változatos lett a felhozatal. És ha már húsvét, akkor mutatom az imádott – nem csak húsvéti – kalácsainkat is persze:)
Tavasszal érdemes a Duna-partra, erdőbe csigaház gyűjtő túrára indulni. Ilyenkor ugyanis rengeteg üres csigaházat lehet találni, hatalmasakat, épeket, szépeket. Először persze szükséges egy alapos tisztítás, hiszen a sár, stb elég mélyen képes beleülni a ház járatába. Először is felforraltam, majd tisztítószeres vízben kiáztattam, ami nagyon jó ötlet volt, mert a csigazáhak szépen kifehéredtek!
Postán érkezett hozzám ez a kis szépség, elég leharcolt állapotban. Egy kis felújítás, festés, transzfer…. és íme, ez a szeretnivaló kis tünemény. Ez a második szánkó, amit festek és továbbra is: IMÁDOK SZÁNKÓT FESTENI:) A formája nagyon különleges, kisebb gyerekeknek való, az íves részen kényelmesen elférnek a kis lábacskák..
Amikor kitaláltam, hogy lefestem a gyerekek régi szánkóját, akkor még nem gondoltam, hogy ennyire bele fogok szeretni a szánkófestésbe.
A lányom egy tündérvilágban él, pillangók, puha nyuszik, őzikék, manók, tündérek. Odvas fákban laknak, elhagyott fészkekben, bokrok alján, föld alatti üregekben. Ilyenekről szólnak a meséink – keveset találok készen hasonlót – részben én találom ki őket, részben ő maga. (Puck a törpe c. könyv egy csoda:)
Nem titkolom, hogy miért született a bejegyzés… nálunk felnőttek terén, karácsonyra még senkinek nincs meg semmi ajándéka (még négy nap!). Dilemma ez évről évre, hogyan lehet értelmesen, tudatosan, környezetbarát módon karácsonyozni. Szóval megfizethető legyen, szép, karácsonyi, hasznos, ötletes és egyedi. És ha a gyerekekkel is elkészíthető az a teli találat. Mutatok néhány olyan ételféleséget, ami
Szóval a Mártonok:) Kisfiam (Marcika) születése előtt nem voltak különösebb libás hagyományaink, de mivel ő is Márton… így gondoltuk, miért is ne libulnánk be évente egyszer. Érdekes, hogy alig beszél valamit, ám az utcánkban levő libáknak messziről ordít, hogy gá-gá, illetve ő is rajong a déditől kapott porcelánlibáért, ami annak idején a lányomnak is nagy
A webolal teljes tartalma (szöveges és médiatartalmak) Iványi Zsófia tulajdona, azt felhasználni szigorúan tilos, csak a szerző előzetes beleegyezésével lehetséges.
BOHOdesign 2021 | Minden jog fenntartva
A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ
A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.
