Karácsony közeledtével kezd elkapni a “legyen minden piros” őrület. Mondjuk fehérrel:) És a műhely költözésekor előkerült egy kis esztergált dobozka, amiben eddig rézpénzeket tároltam. Eddig… azaz az elmúlt 25 évben??? Akkoriban kaptam ugyanis…
Unokabátyám faesztergályosnak tanult, kaptam tőle akkoriban karkötőt (az is megvan még valahol, összeragasztva… a gyerekszobában), meg nem tudom már, miket, de ezt a dobozkát is. Azóta vannak benne izék és bigyók.
Most szépen lemostam és kapott egy új színt. Alaposan le kellett mosni, s jöhetett a festés. Annyira lelkes voltam, hogy elfelejtettem sötétre pácolni előtte, pedig úgy szerettem volna, hogy a piros alól előbukkan egy sötétbarna.
Annie Sloan festékkel festettem, nem kellett alapozni. Száradás után visszacsiszoltam, így a kiálló részeken világos lett. Világos viasszal kentem át száradás után, majd sötéttel. Így a mélyebben ülő felületek sötétebbek lettek.
Bátorítok minden bátortalan bútorfestőt, hogy használjon színeket (és nem a fehérre gondolok kizárólag:), legalább ilyen kis apróságokon. Egy profilozott tárgyon nagyon szépen mutat a visszacsiszolás