Legutóbb egy hangulatos kávéház árnyas teraszán jöttünk össze festegetni, mi anyukák. Egy hátibaba akkor is jelen volt félidőtől (a szárazecset technika elringat, ezt tudtátok?), de alapvetően szigorúan gyerekmentes övezetnek mondhattuk el közös három óránkat. Ma délelőtt azonban a NOE klubházban találkoztunk a közös kisbútorfestésre. Míg mi békésen festegettünk, gyermekeink szuper felügyelet alatt voltak látótávolságban (hálás köszönet ezért!). Hát így kombináltuk az anyukás énidőt a “lepasszolomagyerekem”-mel.
Már tegnap este megálmodtam a mottót és bizony úgy is lett: Egy nő, amikor anya lesz, rájön, hogy mindent meg tud csinálni. Félkézzel.
Sok szépség, érdekesség készült ma. Volt, aki egy fali újságtartóval érkezett, vagy éppen konyhai késtartóval, bortartóval. S persze “hagyományos” tálca, doboz, sámli is volt, minden különleges és igazán egyedi ruhát kapott.
Jöjjenek akkor a képek:
Van, aki a ruhájához keres mintát:) |
Buli előtti alapozás…. |
És akkor mondom: FÉLKÉZZEL! |
Szárazecset technika, ilyen sebesen. |
A legjobb közösség!!! Dunakeszi Diófa Nagycsaládosok Egyesülete |
Most sok-sok szín! |
Mély meditatív állapot: tuffolás |
Ööööö, azt hittem, ezt az antik viasszal csináltad, Móni:) |
Nagyon szeretem ezt a tálcát, a stencilt mintha ebbe tervezték volna. |
Szokásos kedvenc a Pentart metál wax |
A formabontó madárka és a pitypang találkozása |
Még több kép a workshopokról a facebook albumokban ITT és ITT