Mivel nem sok helyünk van a függőleges falakon (semennyi), kitaláltam, hogy a plafonról fogunk fűteni. Ez a gipszkartonozott szobában alig okoz látványos különbséget (egyszerűen fehérre van festve, alig látszik), a lambériázott, gerendás mennyezettel a fürdőben…. gondban voltam.
Megkértem a szakikat, hogy hozzák el nekem festetlenül a panelt, szeretném én elkészíteni. Néztek rám furán, de megkaptam.
Pontosan úgy láttam neki, mint egy bútornak. Kicsit portalanítottam, majd kapott egy réteg Harzo T-16 hídképző alapozót. Ha lett volna itthon fekete krétafestékem, akkor azzal festettem volna, de mivel gyerekbetegség-szezonban abból dolgozom, ami van, így nem válogattam sokáig.
A színben bizonytalan voltam. Azt tudtam, hogy szeretném, ha nem ütne el nagyon a lambériától se színben, se stílusban, de a fa mintázatot és színt semmiképpen nem szerettem volna imitálni. A kettő közt kerestem az átmenetet.
Végül találtam egy olyan stencilt, ami megvan már vagy 3-4 éves, de élesben még sosem használtam. Ez egy 3D hatású bicolor stencil a Royal Design Studiotól, viszonylag kevés helyen tudom elképzelni a használatát, de annyira jópofának tartottam, hogy rendeltem belőle annakidején.
És eljött a napja, hogy használjam:)
Szóval amíg a gyerekek Legóztak a szoba egyik felében, én tőlük 10 centire nekiláttam a panelfestésnek. Már egészen jól megtanultak alkalmazkodni a kikerülnivaló festékesdobozokhoz, száradó holmikhoz.
A Harzo száradása után lefestettem – azaz a fiammal ketten lefestettük – két réteg fekete-barna átmenetes latex festékkel. Direkt úgy festettem, hogy a szín ne legyen egységes, homogén, hol a sötétebb, hol a barnásabb látszódjon, a sötét színek adjanak egy kis dinaminkát majd a felületnek. Ez ugye csak az alap lesz, ezt a stencilminta nagyrészt elfedi majd, de sokat számít a természetes hatásban az alap is.
Fontos két rétegben festeni, pláne, ha sötét színnel festek fehér alapozásra, ugyanis ha az első réteg jónak is tűnik, a befejezésnél (viaszolás, lakkozás) elő fognak jönni a hibák, ami nagyon csúnya és már nehezen javítható.
Száradás után gondolkoztam, hogy a patina-hatást most vigyem fel, vagy a stencilezés után, végül a második mellett döntöttem.
Jöhet a stencil első fele, a virágminta. Szépen végigmentem vele a felületen, direkt nem faltól falig, mert van egy kis pereme a keretnek és nem volt kedven a stencil hajlásával szórakozni. Rámértem, így is tetszett, s a legegyszerűbb lehetőség mellett döntöttem.
Ez viszonylag haladós (pláne, ha lett volna itthon hengerem). Erre a virágosra kell ráilleszteni a második fóliát, ami egyik felén az árnyékot, másikon a fényt adja majd.
Végig a fekete és a barna árnyalataival dolgoztam, a világos részen használtam csak okkert a fények érzékeltetésére.
Alapvetően elégedett lettem volna az eredménnyel, de nem tudtam elengedni, hogy kékes-zöldes patinát is szeretnék a felületre. Így nekiestem utolsó fázisként a patinázásnak. Lignocolor festéket használtam, szeretem azzal ezt a hatást elérni. Ha lett volna aranyam itthon, akkor abból is vittem volna fel egy keveset, de ez most elmaradt.
Az antikolás egyébként szerintem szép lett, a fotókon nagyon direktnek tűnnek az ecsetvonások, élőben ez egyáltalán nem ilyen látványos, inkább természeesebb hatású. A használt színek Vintage Blue és Vintage Green, ezekkel csodás patina hatást lehet létrehozni.
Az eredménnyel elégedett vagyok, kazettás mennyezet hangulata lett, ami azért tetszik, mert ugyan látszik a különbség az infrapanel és a lambéria között – azaz nem olvad bele – de mégse idegen a környezetétől.
A fürdőszobám egyébként is olyan színes, növényes, festettbútoros eklektikus, szerintem jól passzol hozzá.
A gyerekszobában a tetőtéren szintén lambéria van, azokra már felszerelték a paneleket, tehát ott létrázva kell majd festenem, Még gondolkozom, milyen megyen.
Az én hálószobámban a fehér falra szerelték, ott nem kérdés, fehér alapon arany-bézs hatalmas mandalás lesz. Esetleg antikolva picit.
