Konyhafelújítás lépésről lépésre, a tervektől…izé…a félkészig:) 1. rész

Pontosan a karantén előtti héten kezdtünk bele a konyha felújításába… Mondanom sem kell, az ezt követő felfordulás alatt SEMMIT nem tudtam festeni… Na de majd most! És mindent megmutatok:)

És ezzel elindul egy házfelújító-bemutató posztsorozat is. Első rész.

A konyha a legvilágosabb és egyik számomra legszerethetőbb része a háznak. Eredetileg nem is volt itt semmi, az előző lakó építette hozzá, fölé pedig a műtermet – egy csoda, ami akkor itt született. Kelet-nyugat tájolású, szinte egész nap besüt a nap, az állatok az ide eső fénnyalábokon sütkéreznek.

A ház eredeti hátsó homlokzatára épült egy sokablakos konyha, kaptunk is korabeli képet az előtte állapotról, mellette a mostani kicsit más szögből, lent a konyha, felette a műterem:

Most vettem észre, hogy a konyha mellett is van egy kémény, ez újabb fordulatot hozhat a tervezésbe, de vissza is kanyarodom:)

A házzal kapott konyha bútora bontott téglából lett kialakítva, ami nekem nagyon tetszik, így azt mindenképpen meg akaratuk tartani.

De volt vele egy kis gondunk. Legalább 15-20 centivel magasabban voltak a munkafelületek, mint ami nekünk kényelmes, de szerencsére ez pont egy sor tégla:)

Le kéne szedni…. jó, de akkor már….

Azt hiszem, a legjobb, ha szólok Ildiéknek, nézzék meg, biztosan lesznek jó ötleteik.”
Na itt “rontottam el”. Én esküszöm, csak ötletelni akartam, hogy MAJD (!!!), ha egyszer felújítunk, akkor hogyan… és addig a kis Pinterest albumomban gyűjtögetem az ötletecskéimet és majd a Vaterán is szép lassan jön szembe az a bizonyos, aminek jönnie kell… blabla. Na, ez a Patópálos hozzáállásom a dolgokhoz.

Pinterest inspiráció

Ildiék jöttek, nyakonöntöttek tervekkel…

…és mire feleszméltem, már hívhattam az asztalost, aki véletlenül pont ráért (ennek mi esélye van egy asztalosnál???), enyhe nyomást gyakoroltam a villanyszerelőre (olyan is lett), így két hét múlva volt egy praktikus, fiókos konyhánk.

A korábbi polcos megoldás számomra nagyon kényelmetlen volt, a polcok nagyok és mélyek voltak, minden torlódott bennük. Ezt a fenti tervek szerint fiókokra cseréltük. Technikailag talán ez a legnagyobb változás, hogy végre lett sütőm (mármint amit értek használni:) A korábbi sütő a tűzhely alatt volt a konyhaszigeten, én azonban szeretem, ha szemmagasság környékén van, ne kelljen leguggolni hozzá, ha a sütiket akarom menet közben kukkolni. Öregszünk.

A régi sütő így kikerült, helyébe négy fiókot tettünk, a felsőben vannak a fűszerek, kókuszolaj stb, amit főzésnél mindig használok. Ennél praktikusabb dolgot el sem tudok képzelni!

A sütővel kellett picit sakkozni, mert nem kerülhet ablak elé és fontos szempont volt, hogy ne éktelenkedjen egy monstrum a konyha középén. Ildiék ötlete volt, hogy ne a pult szintjébe kerüljön, hanem kezdődjön picit alatta, így lehajolni nem kell hozzá és nincs is olyan magasan. Imádom! Ennek a felfalazása még folyamatban van.

És akkor jött a szín dilemma. Pinterest látástól vakulásig, a gyűjteményemből kezdett kirajzolódni, hogy az olíva-kék-réz-fehér kombó lesz itt a nyerő. De melyiket hová? Kék fal, zöld bútor vagy fordítva?

Ígyhát Bogival a fal színét matekoztuk. Kék vagy zöld… nehéz ezt eldönteni ekkora felületen, így csináltunk egy fél falnyi próbafestést.

A kék nyert végül, olívazöld a fiókok frontja és az ajtó lesz. Azonban nekem kicsit para, hogy ez a legvilágosabb rész besötétül a kéktől, így csak az ablakokkal szembeni falat fogjuk festeni. Azt vallom most is – félve ugyan, mert macea – amit a bútorfestésben: ha nem tetszik, majd átfestjük!

Aztán jött az asztalos és hozta a kezeletlen fiókokat… Mert szegénynek adtam a plusz munkát, forgott is a szeme. Kértem, hogy mielőtt a síneket felteszi, hozza el nekem, hogy az oldalát lefesthessem (huszonvalahány fiókot mozgasson kétszer:). Időm akkor sem volt túl sok, így a stencilezés, amit terveztem mindegyikre, csak egy-két fiók kiváltsága lett. Mondjuk azóta ezt sem bánom.

Festés-stencilezés, szín kiválasztása pipa, asztalos a fiókokat el, síneket fel, fiókokat vissza. És már szerelték is be őket. A korábbi polcokat kiszedték, a helyére került fa keretben a fa fiók, elképesztő asztalosműhyely-illat volt az egész házban.

A karantén előtti napon az ajtót is leszedtem, Bogi pedig nekiesett Sidollal a rézkilincsnek. Azt a szagot… Mondtam, hogy nekem tetszik a “patina”, ő meg bizonygatta, az márpedig kosz és mennyivel jobb lesz tisztán.

Két hónapja nem találkoztunk, s nem telt el nap, hogy a kamra fényes kilincséről ne ő jutna eszembe:)

Szóval – végre egy kis bútorfestés – nekiestem az ajtót festeni. Elsőnek az Autentico Vert Olive krétafestékkel kezdtem festeni, de az meglepő módon kicsit mentás, Tamás pedig azt az egyet nagyon nem… így gyorsan váltottam, szerencsére volt itthon egy nagy dobozzal a Wilderness vadászzöldből, ami szerintem amúgy is sokkal közelebb van az olívához. Így végül az lesz az ajtó és a fiókok frontjának a színe is. Alább mutatok pár képet, ahol a kétféle zöld látszik egymás mellett, ha össze szeretné valaki hasonlítani:

A házban található ajtók egy része még az eredeti századeleji darab, néhányat huszonéve készíttettek. Hogy ez melyik, azt nem tudom, mindenesetre az biztos, hogy 20 éve nem volt kezelve semmivel. Nagyon ki volt száradva. Ha jól emlékszem, egy liter festéket evett meg, az első két réteg úgy tűnt el, mintha fel se kentem volna. Ilyen szomjas fával én még nem dolgoztam. Mindenesetre a többi ajtónál biztosan fogok alapozni és elő is kezelem a fákat. Az egy liter festékből maradt annyi, hogy az ajtókeretet is le tudtam vele (másfélszer:) festeni. A különbség ennek az egy ajtónak az átfestésével elég látványos (oké, itt már bent van a csodás új pult, amiről alább írok majd).

Ja, és akkor konyhapult. Párhuzamosan futottak itt az események, azért nehéz sorrendbe szedni. Na, azzal meg az volt, hogy a régi házamban imádtam a fa pultot, ki is nyomoztam, mi volt az és honnan, apukámmal el is mentünk a Bauhausba akác lapokért. Egyesével néztük végig mindet, hogy kiválasszuk a legszebbeket. Mivel a középső szigetet úgyis csak két lap összeragasztásával lehetett megoldani, gondoltam, legyen szélesebb vagy 20 centivel, úgy szeretnek ott ücsörögni a gyerekek. Na, ezt nem bánom, szuper lett!

Az új konyhapult

Március 14. tegnap volt utoljára az asztalos, a villanyszerelő és apukám. Fiókok előlap nélkül bent. Beépíthető sütő – az egész lakást mennyezeten átszelő hosszabbítóval ugyan, de a – helyén lifeg, a beéípthető mosogatógép úgyszintén:) Pultok fele kezeletlenül ugyan, de a helyén. Konnektorok fele működik.
A terveket február 21-én kaptam, a fent leírtak három hét eredménye!

Hurrá, jöhet a két hónap karantén:)

De nem panaszkodom, volt végre hiperszuper sütőm a konyhában, ki is használtuk rendesen!

Karanténelsőnapi lelkes projektünk a pult simára csiszolása volt, aztán kicipeltem és lekentem Autentico Grandiose keményviaszolajjal. Ez ilyen homokszín árnyalat, de ez a fa azért nem nyers színű, így a szín kissé csalóka, ezt a színt egy sima akácon nem ilyennek látnád. De azért mutatom:

Most ennek az olajnak a használatáról nem írok, mert sosem érek a konyhasztori végére, de azért volt vele tapasztalat, amit mindenképpen megosztok egy külön posztban!

No, nincs más hátra, festeni kell, a verandán sorakoznak az előlapok. Jaaaaa és a fogantyú. Volt egy konkrét elképzelésem, de azt a formát és színt nem találtam sehol, így kompromisszumos lett. Kicsit szögletes, kevésbé rezes… de szerintem szép végülis. Ráadásul találtam belőle extra kicsi méretet is, ami az egyik keskeny fiókra kell majd.

Szóval ez történt a karantén első napján. Majd hipp-hopp otthontnulással, éjszaka nemalvó csecsemővel és mindenki tudja, mivel…. el is röppent két hónap. A konyhában csak annyi változás történt, hogy jól bekupiztuk szegényt.

És akkor május vége felé jött el a szabadság azon pillanata, hogy a gyerekeimtől féligmeddig visszaszerzem a műhelyemet – mert hadd ne mondjam, ők bezzeg ott festettek! Na de most! A konyhaszekrények frontjának festésével fogom kezdeni a munkát. És már azt sem bánom, hogy nem vagyok egyedül, kisfiam igazi segítségként tökéletesre csiszolta az első festés után az elemeket (a háttérben a lányok tanulnak: földrajzot és kúszást). Családi vállalkozás leszünk lassan.

Szóval gyorsan lefestettük az előlapokat, jött apukám, berakta a hiányzó pultrészt, leviaszolta, hipp-hopp bedobta a mosogatótálcát (egész nap szenvedett vele) és mindjárt használjuk is.

Mi van még hátra?

  • le kéne festenem a szekrények látható részét
  • kéne fonatni néhány méretben passzoló kosarat a péksütiknek
  • fel kell falazni a sütő melletti részt
  • juteszembe, azokra is kell pult, ejha…
  • fel kell szerelni az előlapokat és a fogantyúkat
  • jaaaaj, és a villanyszerelőket is fel kell hajtani, hogy tegyenek konnektort a falra
  • upsz, a falat lefesteni kékre
  • de szerencsére így va időm a lámpák kiválasztásán mélázni:)

Hosszú még a nyáriszünet, lesz mit csinálni, míg egyben le tudom fotózni és kijelenteni, hogy készen van.

Panka szobája is alakul, hamarosan mutatom, addig így lehet bekukkantani a szobaerdőbe. Ha érdekelnek a kis részletek, műhelytitkok, #wahmvagyok pillanatok, kövess az Instán.

Oszd meg másokkal is!

Facebook
Pinterest
Email

Szeretnél velem bútort festeni? Jelentkezz online tanfolyamaimra vagy találkozzunk valamelyik workshopon!

Online tanfolyamok

Workshopok

Nézz körül a blogon, böngéssz további  bútorfestő tippek, DIY megoldások között! Sok-sok év tapasztalatát osztom meg, rengeteg képpel és lépésről-lépésre tanáccsal. Ha kérdésed van, keress bátran!

További bejegyzések

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás