Múlt héten pénteken Vandával a HellóAnyu!-ba indultunk, berendezni a kiállítást. Vanda képei az én fáimon:) Korábban írtam a tematikáról, benyomásaimról egy kis posztot, most magát a kiállítást szeretném bemutatni.
Többen írtátok nekem, hogy kár, hogy nem tudjátok élőben megnézni, milyen is egy fotótranszfer, most itt a remek alkalom, bármikor megtehetitek, sőt még a képek simogatása is teljesen legális:)
Tehát péntek délután kocsiba ültünk, s (én legalábbis) gyerekekkel felvértezve megérkeztünk a HellóAnyuba. Kávé, ebéd, beszélgetés, kalapálás, zsivaj-zsivaj-zsivaj…..nagyjából ezzel tudnám jellemezni a hangulatot:)
A megnyitón Vanda mesélt a fotóiról, készülésükről, én pedig a fotótranszfer technikákról. Ezt követően ki lehetett velem próbálni a transzferálást. Igaz, inkább nagyobbakat, akár felnőtteket vártam – s ez egy remek ingyenes alkalom lett volna az érdeklődőknek:) de lesz még ilyen biztosan – a kisiskolás, nagyóvodás korosztály képviselte magát, ők viszont teljes erőbedobással. A transzfer oldatos technikát mutattam meg, több száz minta közül lehetett válogatni:) Több csodás kis alkotás is született, a gyerekek tényleg igazán ügyesek voltak, alig tudtuk abbahagyni.
A HellóAnyu! pedig, mint midig, szuper volt, finom sütik, sok gyümölcs, jó kávé és persze Orsi, akinek itt is nagyon-nagyon köszönjük a lehetőséget!
