Legyen itt egy polc. – Magasabb. – Mondjuk a mennyezetig. – Létra is. – Jó, de akkor már az egész falon. – És a másikon. -És pad is legyen. – És világítson majd. – Jajdejó.
Szóval az egész úgy indult, hogy vettünk egy kanapét Tamás dolgozószobájába, amitől az szuper kuckós nappalivá változott és beletelepedett a család apraja. A nagyja meg kezdett kiszorulni, okozva ezzel némi (…) feszültséget. Így lett igazán sürgető a nappali normális kialakításának kérdése. És így vezet egy igen rögös út egy kék kanapétól egy kék könyvespolcig.
Ebben a posztban a nappalink átalakulásáról írok, ezen belül pedig a könyvespolc tervezéséről, lelőhelyekről, elkészítési ötletekről. Sok buktató van, a hozzávalókat is nehéz megtalálni, remélem, lesz, akinek segítség az elindulásban.
I. A nappali elrendezése
A cél: kell egy olyan hely, ahol szívesen héderel bárki, van kanapé, lehet olvasgatni, mondjuk csak úgy is jó ott lenni.
A konyhához és a fürdőszobához is profi lakberendezőknek szóltam, hogy jojjenek segíteni a tervezésben, ötletelésben. Nyilván bőséges anyagom van az ötletekre a Pinteresten, de egy lakberendező páros tapasztalata, látásmódja (női-férfi szemmel:) és meglepő, praktikus ötletei nélkül kicsit bátortalanabbul vágnék bele az átalakításokba – félve, hogy félúton kiderül, nem volt egységes a koncepció, vagy éppen nem is úgy mutat. Ildi és Andris jönnek, felmérnek, ötletelnek, látványtervet készítenek, a másnap újragondolt ötleteimet türelemmel újratervezik (és aztán újra…) és ami számomra a legfontosabb: képesek nálam összetettebben gondolkozni, egységében vizsgálni a dolgokat. Lejjeb írom, hogyan.
(Egyébként az Instán nézegessétek meg Ildi munkáit, lehet inspirálódni:)
A nappali adottságai: nos, ez nem egyszerű, ugyanis a nappalink közepén haladunk át ha a verandáról a ház többi részébe szeretnénk bejutni (a lenti képen ez barlól jobbra). Eddig inkább egy hatalmas öltözőre hasonlított, a gigantikus kanapéra mindenki lehányta a cuccát és szaladt dolgára. Ezt kéne megszüntetni. A tér berendezésekor azonban muszáj figyelembe venni, hogy a szoba közepe egy “folyosó”. Hát innen indult a történet.
Ildiék először elkérik a Pinterest albumot, hogy lássák, milyen stílusban induljunk. Érdemes összeszedni, mi az, ami mindenképpen legyen. Aztán megnézzük, mi lehet:) – Az enyém itt van, de ez betegesen sok kép, kicsit függő vagyok…ennél kevesebbel is el lehet indulni:)
Első körben az egyik falra javasoltak egy könyvespolcot, elé fotellel…. a tervek emésztési fázisa után ezek a Pinterest képek jöttek elő (azaz könyvespolc helyett rögtön könyvtár:), mutattam is, hogy mi az új terv:
Hatalmas, padlótól mennyezetig érő könyvespolcot, könyvtár-hangulatot képzeltem el. Amiben biztos voltam, hogy legyen benne valami szép faragvány, hogy festeni fogom, hogy létrája is legyen.
Eredetileg az ajtót keretezve képzeltem el, valahogy így, pontosan a bejárattal szemben:
Csakhogy az ajtózoz közeli fal mellett van egy öntöttvas kályha, amihez túl közel lenne a polc… így az ajtót keretező ötlet kilőve. Pedig annyira elképzeltem, hogy belép valaki a verandáról és azt látja…ez legyen a legnagyobb bajunk, nem?!!!
Van még néhány fala ennek a szobának, tervezzük arra a polcot. Az egyiken egy csodálatos ablak. Akkor legyen azon. Az ablak alatt radiátor, azt mindenképpen bele kell kalkulálni a történetbe.
Itt már ugyan színre festettük a leendő polc alatta a falat, de nem találtam jobb képet. Ahol kék, ott lesz majd telibe az egész falon a szekrényünk. Egyébként, ha nem lenne alapvetően ilyen sötét ez a szoba, akkor minden falát kékre festeném, annyira tetszik már ez!!!
Nagyon tetszettek azok a megoldások, ahol a polcot megtöri egy kanapé, vagy az utolsó képen éppen egy ablak alatti padocska. Legyen hát így:)
A régi házamban volt egy kuckó két ablakkal, hempergővel, díszpárnákkal… az nagyon hiányzik, jó lenne valami hasonló hangulatot visszacsempészni ide is.
És akkor elkészült egy terv a szoba elrendezéséről, minden el fog férni, hurrá…. szólok az asztalosnak, de előtte nyilván ki kéne találni a részleteket.
II. A könyvtár-könyvespolc
1. A részletek: oszlopfő és egyéb bizgerék
Szeretnék rá valami faragványt, apró kis rátéteket, egy létrát szép létratartóval és egy impozáns koronázópárkányt. Belső világítást. És hogy olyan igazán szép és különleges legyen….
Na, eddig a pontig (tervezés, asztalos, stb), ha azt hittem, bonyolult…. hát itt valóban azzá vált. Ugyanis ilyesmi faragványokat egyszerűen képtelenség beszerezni. Hosszas kutakodás után találtam a neten két céget (egyik, másik), akik ilyen “mütyürik” forgalmazásával foglalkoznak.
Az egyik budapesti, ahol kapni ilyen bútorkiegészítő cuccokat. Oszlopfőket, faragványokat, párkányokat. A neten is lehet nézelődni, de mivel nem volt messze, elmentünk megnézni (Ázsia Center: megérne egy külön posztot… de az időm annál értékesebb – én még nem jártam ott korábban, kaptam egy kisebbfajta sokkot, aki nem bírja a gagyi cuccokat, csak óvatosan induljon).
Na, a bolt maga…. inkább most nem mesélek róla, a lényeg, hogy valahogy átverekedtük magunkat a műszarkofágokon, műgörög büsztökön és sok más fröccsöntött csodán, műgyanta és egyéb műmindenfélén. A bolt sarkában eldugva voltak a faragványok. Még szerncse, hogy elmentünk és nem rendeltem, mert kiderült, semmiből nincs annyi, amennyi kéne. De azért a neten érdemes böngészni előtte, hogy legalább lássuk, mi a kb választék.
Így végül nem is a “melyik tetszik” alapján döntöttem, hanem a “miből van kilenc” ökölszabály győzött:)
Sikerült kilenc akciós oszlopfőt szerezni és a szekrények lezárására még ilyen kis négyzetes rátét elemeket is találtam.
Külön nem volt érkezésem fotózni, csak miután az asztalos a polcra varázsolta:
Ezt néztem ki eredetileg, de ebből kevés volt.
2. A párkány: legyen impozáns
Az egyik helyen párkányléc is volt a kínálatban, csakhogy ahhoz, amit én elképzeltem (15-20 centis koronázó), még ez is kicsi volt a 7centijével – nem beszélve arról, hogy a mérezetés feltüntetése az oldalon finoman szólva kaotikus volt, de megoldottuk:) Az árak látszanak….. hát izé………….. ez nekem így nem opció (9 méter kell). Pici és drága is ahhoz képest.
Egyébként ebből a fazonból a jobb oldali eléggé tetszett volna, ha mondjuk háromszor akkora. A polcom teteje úgy három méter magasan lesz, ez egyszerűen nem is látszana, aránytalanul kicsi lenne a többi elemhez képest…. Új terv kellett.
A másik helyre ugye elmentünk, de ott sem lehetett megfelelő méretben kapni. Ja, de… csak egy méterrel(!) kevesebb volt belőle….. szóval az most egy ilyen naggggyon házimegoldással lesz. Egy indadíszes áttört léc-elemet választottam, az volt az egyetlen, aminek a mintája tetszett. Tojássorosat szeretten volna, ilyet:
De a kellő hosszban csak az a görögös-szögletes ún fogsor díszítéses volt, na az nagyon nem. Így maradt az áttört, amit majd a kedves asztalos ráapplikál a párkányra. Amit majd ilyen kis elemekből fog összerakni. Nagyonszeret.
Szerencsére a párkány megtervezésébe (mármint hogy a profil milyen legyen pontosan) nem kellett beleszólnom, mert már kezdtek felsejleni egyetemi éveim elejéről a szima-kima-homorlemez mantrák, amiket álmunkból felriadva kellett tudni minden oszloprendhez… ez volt a beugró az építészeti alapismeretek vizsgára (értsd, ezt aki nem tudta, versenybe se szállhatott a kettesért). Grrrrr…….
Na, a lényeg, hogy az indadíszes elemmel, az asztalos által kimart profilokkal már meglesz a 18 centis párkányom. Ez fog körbefutni a másfél falnyi könyvespolc tetején.
A párkányt még várjuk, nincs fotó sem így:)
3. A szín
Örök dilemma ugye. A bútorfestő workshopok első fele azzal szokott eltelni, hogy egy doboz színén deilemmáztok. Na, nem kell aggódni, én is ilyen vagyok, de ez most egyértelmű volt.
Az Autentico krétafestéknek vagy egy Byzantine nevű kékje, ami egyébként nem egy tiszta kék, hanem icipicit zöldes. De tényleg icipicit. A konyha fala ezzel lett nálunk festve nemrég (lógok a konyhabefejezés poszttal még, ugye? Itt az első fele), imádom ezt a színt. Mutatom, az milyen lett falon:
5. A fal
Alapvetően a falat nem akartam piszkálni, csak a bútort terveztem festeni. Igenám, de a könyvespolc nagyobb rész külső falon lesz, ahhoz pedig ekkora felületre nem mertünk hátfalas bútort készíttetni. Pedig elképzeltem, milyen egyszerű lesz hengerrel a hátfalakat lefesteni. Így viszont a falat kell majd. Grrrrrrrr. Na lássuk:
Brutáljó ez a kék, nem? Nagyon örülök, hogy megléptem ezt a színválasztást, nagyon különleges lesz tőle a hangulat. Az ablakokon koradélután beszűrődő fények fogják még különlegesebbé tenni, mutatom (15.50 nyár:) Már most elnyúlnék ott a padlón.
És hát ezeken a fotókon nagyon látszik, hogy ennek a háznak monumentális méretei vannak. A képen egy kétajtós szekrény látszik, mint valami bababútor:) A készülő könyvespolc majd’ 3 méter magas lesz.
6. A bútorfestés
Tök egyértelmű, hogy nyersen kértem az asztalostól a bútorokat, s mindent festeni fogunk. Bogival terveztem nekiugrani, de ebből annyi lett, hogy Bogi és Marcikám festik én meg főzök és Emőkét tutujgatom és teszekveszekintézkedek. Pedig nagyon hiányzik már a festés, a második rétegbe már beleteszem magam. (Ugyanitt bébiszitter kerestetik)
Erről részleteket mutatok, itt áll a folyamat. (Egyébként ezzel a projekttel el is foglaltuk a kisházat, s egyre jobban alakul a fejemben egy ÚÚÚÚÚJ helyszín a workshopokhoz. Majd amikor már lesznek (addig online bútorfestés itt)
7. A pad
Hát itt jön el az a pont, hogy “folytatása következik…” ugyanis a padra még semmi időm nem volt. Kell rá szellőzőrács, egy lyukacsos háttámla, egy mutatós láb… erről majd külön írok, ha eljutok oda.
A házunk alakulásának történetét pedig itt tudodo követni.
